Dmitry Glukhovsky - Orosz népellenes mesék - Ahol a mágikus realizmus egy sima hétfő

2020.04.13

Mi jut eszedbe először, ha Oroszországra gondolsz? Vodka? Kommunizmus? Bűn és bűnhődés? Medvén lovagló Putyin? Adidas melegítőben slav squatoló huszonévesek?Glukhovsky abszurd meséi ebbe a gazdag, mégis nyomorgó, sokszínű, mégis oly komor világba enged betekintést.

A maró gúny, a keserű humor és az abszurditás a három fő építőköve ennek a novelláskötetnek. Minden történet egy egy szomorú látlelet a mai, vagy inkább a mindenkori Oroszországról és az orosz emberekről. Mi magyarok kaptunk 50 évnyi ízelítőt az orosz mentalitásból és mindennapokból, így egynémely történet sajnos túlontúl átélhető és megérthető a magyar olvasóközönség számára.

Bár a novellák mindegyike más és más szemszögből közelített az orosz rögvalósághoz, valahogy mindegyik egy kicsit ugyanolyan volt. A hangulat komor és fagyos, a humor szúrós mint a tajgai szelek, a tanulság pedig mindig ugyanaz: Oroszországban a vicc nevet rajtad, a gonosz mostoha lovagol el a királyfival a naplementében, a bátor daliát pedig vagy régen lefizették, vagy egy lakótelepi garzonlakásban fojtja vodkába a bánatát.

Glukhovsky-ról sejthető, hogy szereti a hazáját és ismeri azt, annak minden dicsőségével és nyomorával, de láthatóan gyűlöli azt, ahogy manapság működik. Műveit áthatja az "ilyen márpedig nincs és mégis van" érzés, ami Oroszország közéletét annyira áthatja és, ami a mágikus realizmust, csak simán realizmussá teszi, ott a moszkvai lakótelepek cellányi lakásaiban tengődő milliók számára.